Mozgalmas július - Normandia 1. rész

Egy hónapja jelentkeztem utoljára. Azóta nagyon sok minden történt, megpróbálok sorba menni. A rajzkörnek vége lett, elkezdődött a nyári szünet. És kb. amikor az utolsó bejegyzésemet írtam, jött egy telefon Erzsikétől a leendő nászasszonyomtól. Arról mesélt, hogy a csipkeverő társaival mennek Franciaországba a csipke kongresszusra, Caenba. Mondta hogy még van hely a kisbuszon és merre mennek, stb. Én kicsit irigykedve hallgattam, aztán letettük a telefont.Mesélem a férjemnek, és Ő rögtön azt kérdezte, "Te nem mész??" Valahogy nem gondoltam, hiszen egy zárt társaság, gyönyörű képpel pályáztak(később majd arról is) mit keresnék én köztük? Aztán gondoltam egyet és visszahívtam Erzsikét. Gondoltam megkérdezem. Kiderült, azért hívott hogy elcsaljon, és nagyon örült. Nem volt semmi akadálya annak, hogy velük utazzak. Szinte felfogni sem tudtam, hiszen nem volt tervezve, főleg nem így. De a férjem nagyon rendes volt, mondta, hogy anyukámról gondoskodik, készüljek, menjek nyugodtan!
Nagyon boldogan kezdtem megnézni, miről is van szó, hová megyünk, mit nézünk meg? A program a következő volt, röviden:
Caen 2012 július 3-10.
07.03.
- Indulás:..hajnal 4...órakor Útközben megállás Wattensben ahol megnézzük a
SWAROVSKI kristálymúzeumot   Szállás: Stuttgart térségében.
07.04
- IndulásCAEN irányába, útközben megállás a REIMS-i dómnál, utána érintjük Párizst.
07.05
- Délelőtt városnézés CAEN-ben,  du. kipakolás a csipke kiállító standon.
07.06
A kiállítások megtekintése, (több helyszínen) egész napos program
07.07
- Kirándulás Franciaország legszebb félszigetén egy hegy tetejére
épített katedrálisához Mont Saint Michel-
07.08
- Megnézzük Bayeux-ban a híres 70m-es faliszőnyeget, utána
ARROMANCHES-ben a partraszállás múzeumát, és a nyílt óceánt!
07.09
- Reggel 4-kor visszaindulás, első megálló Metz, szállás este Elsendorf városkában.
07.10
 - Hazafelé menet megnézzük Hallsadt csodás városkáját egy tengerszem
mellett. ( Innsbruck közelében van) Megérkezés késő este.

Első nap, nagyon korán indultunk, 3 órakor Gabikám elvitt Százhalombattára ahová hamarosan megérkezett a 16 személyes, légkondis, Mercédesz buszunk két sofőrrel, és egy méretes utánfutóval a csomagoknak! Elindultunk, előttünk 1870 km.

Az utastársak nagyon kedvesen fogadtak, mindenki ismert mindenkit, csak én voltam az új. Mikor megtudták, hogy nem "csipkés" vagyok, rögtön tanítani akart mindenki. Mondtam hogy erre visszatérünk, de ahogyan a scrapbook kedvelők nagy része megszállott(velem együtt), úgy a csipkések sem mások.
Ahogy világos lett mindenféle verőkének nevezett botocskákra kezdtek fonalat tekerni. De annak is szabályai vannak, nem lehet akárhogy!  Előkerült egy csipkerajz aminek még Caenig el kell készülni.
Na én itt vonultam vissza, és csendesen a sarokba húzódva figyeltem a készülődést, majd az alkotást.

A határ átlépése után, egyre szebb lett a táj, és én belefeledkezve csodáltam mindent.
Az előírásokat pontosan betartva a sofőrök 3 óránként megálltak 15-20 percre, cseréltek és mentünk tovább. A harmadik három óránál 45 perc az állás idő, így kicsit tudtunk járkálni.
Aztán elérkeztünk Wattensbe, ahol a kristályok csodás világába pillanthattunk be.

Nehéz leírni a múzeumot, mert valóban egy csoda. A prospektus címe nagyon találóan:
" Az álmélkodás pillanatai, higgyen egy pillanatra a csodákban." Nagyon jól megtervezett és valóban szépségeket mutató kiállítás. Végig szinte teljesen sötét termekben megyünk, és csak a kristályból készült különböző dolgok vannak megvilágítva, és millió színben , fényben pompáznak.
A bejáratnál kb 10 méteren keresztül egy kb. 3(?)méter magas fal van, 10 cm vastagságú lehet. Kristállyal van kitöltve az egész, fantasztikus.

A Swarovski történet maga is nagyon érdekes és tanulságos itt elolvashatjátok.
A végén természetesen egy üzlet van, másképp ki sem lehet menni a kiállításról.Nagyon szép dolgok voltak, de mivel indulás napján voltunk így nem kezdtünk vásárlásba nagyon, egy doboz kristály azért velünk akart jönni, így Erzsikével közösen megvettük és azóta is gyönyörködöm benne. A nagyobbak kifúrtak, így valami ékszer féle majd készül belőle, SK.

A sok gyönyörködés után indultunk tovább, csodáltuk a hatalmas hegyeket Innsbruck lábánál.Itt csak autóból fotóztunk sajnos jobb képek nem igen sikerültek.

Az eső is eleredt, vihar is kerekedett, de szerencsére hamar kikerültünk belőle. Este 9 órára a szállásra értünk, Stuttgart külső kerületébe, egy nagyon szép alpesi jellegű környékre.
Volt egy kis izgalom, mert "elkutyulták" a foglalásunkat (ami a németeknél nem igazán jellemző) és majdnem a parkban aludtunk, de aztán mégsem! Kaptunk szobákat össze-vissza. Volt aki négy ágyas "hering" szobát kapott, és volt aki Jakuzzis apartmant.ketten!  Ki is szekálta a csapat Őket a világból.
De minden jól sikerült, és a hazulról vitt vacsora után senkit nem kellett ringatni.
Én még felhívtam a barátnőm lányát, Nizzában, hogy kérdezze meg a Caeni szállásunk rendben van-e? Miután pozitív választ kaptunk mindenki nyugodtan ment aludni.

Szép estét mindenkinek, folytatás következik!
                                                              
                                                                          %folyt.%

Tanulunk sakkozni...

Igen, bizony. Szombaton kis vásárlás után, mintegy felmentő seregként mentünk Andrisért. Mami egyedül volt délelőtt a két gyerkőccel, és még a TV szerelők is boldogították.Mindez nem lett volna gond, ha Lizikémnek a két nagy foga nem egyszerre jönne, és egyfolytában sír, vagy nyűglődik. Egyszóval elhoztuk Andrist és nálunk volt estig. Most a sakkozás lett a téma, alaplépéseket én tudom, de nem vagyok nagy játékos. Papa tud sakkozni, így hát Ő volt aki Andriskával gyakorolt. Tökéletesen végig mondta  ki hogy és hová léphet, és hiba nélkül felállította a bábukat is. Ó és persze közölte, hogy ő a fehér színnel játszik, persze tudjuk, az kezd! Igen azt hiszem jó lesz gyakorolni, mert jövő hétre már előbbre fog tartani mint amit mi tudunk!
Lehet hogy a következő ajándék ez lesz???

A másik amin sokat mosolygunk, mindig mindent ami megmarad evés után, vagy édesség azt haza kell vinni. Mindenre rámutat és közli ezt hazavihetem? A dédinél látott egy üveg lekvárt, közölte vegyed ki a felét, a többit hazaviszem! Nagyon jópofa, nem elveszett gyerek! (Ja a lekvárról tudni kell, hogy amit befőztem mindig elosztom, mindkét gyerek kap, így náluk is van a szekrény tetején néhány üveg "nagyi"lekvár)
Most Dédi vacsoráját "vámolta" meg, hazamenetel előtt.
Egyébként, olyan szépen viselkedett,(számítógépes játékot szó nélkül hagyta abba) olyan nagy fiú már, hogy azt hiszem egyre többet lesz itt, mert nagyon jókat szórakozunk, és ki kell használni amíg Ő is szeret velünk lenni. Olyan gyorsan megy az idő!

Megint nyertem....!

Úgylátszik minden évben az ősz hozza a szerencsét számomra. Kedves blogtársam Katalin hirdetett játékot, és a sorsolásán én nyertem. Megkaptam kedves csomagját, amit itt mutatok Nektek:

Köszönöm szépen, és itt is nagyon boldog születésnapot kívánok Neked Katalin!

................."majomszokás"!

Vagyis "utánozás, majomszokás"! Sokat hallottam gyerekkoromban, de most nem fogadtam meg. Lányom a barátnőjétől kapott két rózsás bögrét, Éva barátnőm hetekig keresgélt, mire talált magának, Tavaly Timcso blogján láttam egyet. Egyre jobban kedvet kaptam egy rózsás bögréhez.Csak nézegettem, találok-e valahol, de a mai napig nem láttam megfelelőt. Ma délután Kornélia barátnőmmel a NAKE kiállítás ügyeletébe mentünk Nagymarosra. Megálltunk egy  csodás kis üzletnél ahol szebbnél szebb dolgokat találtunk.Jó sokáig nézelődtünk, és volt többféle rózsás bögre is! Végül egy a kezembe akadt és gondoltam ez már hazajön velem! Így is lett, végül barátnőm jóvoltából, ezzel köszönte meg a sok segítséget amit a scrapbook -ban kapott tőlem. Boldogan fogok teázni belőle!

Sikeres péntek......

A festős blogomon írtam a kiállításmegnyitóról, most egy pár fotó a kedves ajándékokról. Köszönöm!!!!

Barátnős délelőtt

Már említettem valahol, hogy megint járok a Széchenyibe. Elcsábítottam Kati barátnőmet is. Sajnos Ő most nem ér rá arra, hogy kérjen fürdőjegyet, és járjunk együtt, de egyszer-kétszer jön velem. Nagyon jó volt dumcsizni, gyerekekről, unokákról, világunk dolgairól. Olyan igazi feltöltődés, ha olyan valakivel töltjük az időt akit szeretünk, és mindig megnyugtató, a társasága. Köszönöm barátnőm, sok ilyen napot még együtt!!!!



Barát az, aki előtt nincsenek titkaid. Akitől nem kell tartani, akiben megbízol - akivel ha együtt vagy, úgy érzed, hogy nem vagy egyedül.. És repül az idő. Észre sem veszed, mert ha együtt vagytok, valami időtlen jóérzés tölt el - mintha melegebb volna a levegő, s otthonosabb a hely, ahol ültök... Barát az, akire figyelsz, mert fontos számodra a sorsa. És aki figyel rád, mert fontos számára a te sorsod... Barát az, aki megért - s akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel van. Mintha magaddal beszélnél ...
"Müller Péter"

(fotó és idézet erről a blogról)

Kezdődik.......

Igen szeptember van, és elkezdődött az ovi! Vége a Nagyis-Papás napoknak, vége az Apás kirándulásoknak. Új oviba jár Andris és ez a hét azzal telt, hogy "megszokunk, beszokunk"!! Papa is ment a szülői értekezletre,és a mini gyerekszéken kucorogva azon gondolkodott, hogy ha ezt valaki pár éve mondja neki körberöhögi. Pedig ez van, mert Andriskát egy héten kétszer Papa viszi az oviba. Lizi még azért kicsi, ne legyen rángatva reggel és délután is. Délután Tina megy a fiúért, de persze azért lesz megint olyan hogy mi hozzuk el Andrist, szerencsére ez az ovi is a közelünkben van. Most látom milyen jó helyen lakunk! Andris elég jól veszi az akadályokat, bár ma megjegyezte:"A nagy fiúk elég rosszak!" Ma még Tina egy picit ott maradt vele, így először voltunk Lizivel magunkban 1,5 órát! Nagyon jól el voltunk, enni is kapott egy kis lefejt tejecskét. Először nagyon ráncolta a homlokát, hogy nem "tejcis hang "adja a kaját, de nem nagyon volt probléma! Kb. egy búvárszivattyú erejével esett neki a tejesüvegnek.

Ime egy mai fotó:

Hazaérkezés - 2010.jul.22.

A ladányi nagyszülőkkel és Jettivel vártuk haza a kis "hercegnőt tegnap. Kalákában készült ebéd is, valamint felváltva vidítottuk Andrist, mert igen meg volt zavarodva szegénykém.Érti is a dolgot, meg nem is. Persze majd beleszokik mint mindenki akinek testvére születik. Liza nagyon édes szép kislány, kicsit visszament a súlya, de az Ő esetében ez semmit nem jelent.Most is 4 kg felett van 15 dkg-al. Szépen szopik, szerencsére van mit, így minden o.k.
A hazaérkezés keszi papa telefonjával.

Andris nagyon megilletődött volt végül, de nagyon aranyosan a kis lábát puszilta meg, közelebb még nem merészkedett. Örömmel nyugtázta, hogy "Maminak már nincs pocakja!!!!"
A többi hangzavar mi vagyunk, élén ladányi papa énektanári szép erős hangjával. Nagyon jól sikerült nap volt, amit a legkisebb hercegnő simán végig aludt! Négy órán keresztül hangját sem hallottuk!

Így is lehet....!

Kaptam egy levelet, amiben a Fülöp- szigeti börtön rabjai Michael J. zenéjére táncolnak.Szerintem fantasztikus!
Okvetlenül nézd meg, jó szórakozást!

http://www.youtube.com /watch_popup?v=mKtdTJP_GUI

Andris napok....!

Így nevezem azokat a napokat amikor Andriska nálunk van délután, vagy esetleg egész nap. Ilyen nap minden héten a szerda, és vannak váratlan napok is. Ilyen volt az elmúlt péntek, mert kis szem pirosság miatt kimaradt az ovi. Tinának muszáj volt dolgoznia, így elmentünk tíz után Andrisért. Előtte örült hogy megyünk, de mire odaértünk összezavarodott, és nem akarta a Mamit otthagyni. Hatalmas sírást rendezett, meg is lepődtünk mert eddig ilyen nem volt. Már ott tartottam hogy maradok én ott, de nyugodtan úgy nem lehet dolgozni. Végül kimondtuk a bűvös szót: Nagyiéknál lehet keresgélős játékot játszani! Ez az a fajta játék, ahol mindenféle logikai feladat van, és egyes helyeken 10-20 tárgyat meg kell keresni egy helyiségben, kertben, kastélyban, valahol! Angol nyelvű de mivel én már sokat játszottam(Andrisnak is én mutattam először) már nagyon mennek a szavak.
A bűvös mondatra minden rendben lett kézen fogott és mehetünk. Furcsa volt ez a kitörése, de valószínű a Kicsi miatt vannak ezek a dolgok. Több jele is van annak hogy most várja is meg nem is tudja hova tenni ezt a dolgot. Olyan jó lenne a kis fejébe látni, hogy mit gondol vajon?

Ugyanakkor ha mi megyünk érte az oviba nagyon örül.Az elmúlt héten nem tudta hogy mi megyünk, mert délig bizonytalan volt a dolog. Amikor odaértünk olyan örömujjongást rendezett amit még soha nem láttam! Ha legközelebb lesz ilyen felvesszük videóra mert nagyon jó látni az örömét!
Végül jókedvűen telt a nap, kicsit kerteztünk, szépen ebédeltünk nagy fiú módjára(végre feléri az asztalt) és még három papa mese után alvás is volt. Persze nem maradt el a keresős játék sem, de mivel demo volt egy óra után vége, és akkor belenyugszik nem követeli a további játékot!
Egyfolytában beszél, kommentál mindent. Jót derültem mert a papát folyamatosan "neveli".
"Papa a cigit nem a wc-be kejj dobni, az a kukába való!"
Szeretném, légyszives, kérem szépen így beszél, nagyon jól nevelten. Amikor kérte hogy a papa engedje a géphez, odaült megköszönte. Papa nem mondott semmit, erre utána szólt:
"Mondd hogy szívesen!!!" Szóval lépten-nyomon oktatásban volt részünk, de örülök mert azért ezt csak a családtól tanulta, így tőlünk is. De hogy ennyire használja is ez nagyon jó.

Fantasztikus logikája van, (mindig is szerette az ilyen jellegű feladványokat, munkafüzeteket, feladatokat). A keresős játékban (ami végül is nagy gyerekeknek, felnőtteknek van) olyat is kitalál, amit ketten a papával nem tudtunk! Hihetetlen!
Persze ma általában előbb fejlődnek a gyerekek ezt sok helyen látni. Pár hete a vonaton "ájultam el" mert egy kis karon ülő gyermek beszélt tökéletesen , selypítés nélkül(!) a szüleivel, és értelmesen kérdezgetett, mint később kiderült azon a héten volt két éves!!!!
Nagyon élvezem ezeket a napokat, remélem Andriska is! Mami biztosan, mert a pocaklakóval egyre nehezebben mennek a dolgok, de gyorsan szalad az idő, és nemsokára már kettő gyermekről írhatok!

Ugrik a vérnyomás

Aktív "dolgozós" koromban de sokszor mondogattam: ezer a vérnyomásom miattatok, vagy már megint megüt a guta ha nem így lesz, vagy nem úgy lesz. Soha nem gondoltam bele mit beszélek. Aztán két éve - teljesen véletlenül - egyik reggel kiderült a munkahelyemen hogy 200 felett van a vérnyomásom. Nem is hittem el semmilyen tünetem soha nem volt, és azóta sincs! Már úgy értem ha felmegy az egekig! Kaptam gyógyszert, vettünk vérnyomásmérőt, aztán néha megmértem, a gyógyszert szedtem, ennyi!Igazából az egész család alacsony vérnyomást tudhat magáénak, legtöbbet ez okozott gondot, mert mindig lenn"cilinkált".

Egy éve így február táján megint felugrott a gyógyszerek ellenére, így kiegészítették egy másikkal is. Nem szeretem a gyógyszereket, soha nem voltam jó gyógyszerszedő, de ezeket most rendesen szedtem. Ha eszembe jutott és megmértem mindig teljesen jó volt, inkább lenn mint fenn!

Múlt vasárnap aztán megijesztette a családot a kedves, mert reggel 200-ra ugrott, de persze előtte megint nem volt semmi tünetem. Igazából szerencsére semmi sem történt, (egy kis memória kiesésen kívül) .Persze azért ügyelet, elmaradt a családi buli.

Amiért mindezt részletesen leírtam az hogy ideje lett hogy gondolkozzak el dolgokon.

Igen, mert amit nagyon szeretek, a kreatív tevékenységet, hobbit sokszor már "versenyfutásként" készítettem. Félretettem mást, pl egy jó sétát, vagy beszélgetést valakivel. Ezek a hobbik nem azért vannak hogy időre feltegyük az alkotásunkat valamelyik galériába, aztán azon szomorkodjunk, hogy megint senki nem szólt hozzá, vagy csak éppen ketten! (Azért az egyik helyen mindig elég sokan megnézik és kommentelik!) Persze fontos a visszajelzés de nem mindenáron. Aztán a verseny! Le kellett beszélni magam arról, hogy ez nekem fontos. Nem fontos!!!! Olyan oldalakat készítek ami már kiállításon megállta a helyét, igazi művészeknek tetszett, miért versenyezzek hát? Persze mindenki tegye amit jónak lát, de nekem ez feszültséget okozott.Nem tudatosodott ez igazán eddig, de most sokat gondolkodtam és erre jöttem rá!

A festéssel hasonló a helyzet, sok kiállításra meghívnak, és mindig újat kellene alkotni. A heti rajzkört nagyon szeretem sokat tanulunk, fejlődünk évről évre, de amikor itt is "megkövetelik" hogy mindig ott légy!!!! Hát az nekem kicsit túlzás! A nyugdíj nekem azt jelenti, hogy a kötelező napi tevékenységek (főzés, takarítás stb)mellett, után, azt tegyem amihez kedvem van, de ne mondja már meg senki, hogy ezt hogyan, mikor és milyen szinten tegyem! És nagyon jó lenne még néhány pár évet viszonylag jó állapotban megélni, gyerekeimmel, unokákkal(!), párommal, barátokkal. Ehhez pedig most elkezdek egy egészségfelmérést, és egy egészségesebb életmódot!Persze a hobbik maradnak, csak kevesebbet leszek látható az oldalakon. A blogok is maradnak természetesen!

Első lépés már megtörtént a szomatoinfra szűrővizsgálat! Belinkeltem ahol többet lehet olvasni róla. Szerintem egy általános szűrésnek jó, szerencsére nálunk apró dolgoktól eltekintve semmit nem találtak. A háziorvos átvariálta a gyógyszereimet, mert hétfőn telefonban csak annyit mondott, hogy szedjem tovább ahogy eddig. Ezzel én nem elégedtem meg és elmentem hozzá és elmondtam hogy a pesti doktornő mit javasolt, érdekes mindjárt át lehetett variálni és új gyógyszert is hozzáírni. Nem szedek többet csak másképpen. A terv hogy majd felkeresek egy homeopátiás doktornőt és ezeket is kiváltom, ha már teljesen megnyugodtam és minden így marad. A harmadik dolog, járni fogok valamilyen torna, jóga akármire. Most sétálok mindennap (ha nem esik az eső) mert az fontos mozgás.

Az is újdonság volt, hogy Andriskát elhoztuk szombaton , de úgy hogy most mi akartuk nagyon és így "elloptuk"! Nem a megszokott szerdai dolog, hanem mostcsak a mi kedvünkért volt velünk! Nagyon jó volt annyi mindent csináltunk együtt. Nagyon figyelem a kreatív tevékenységeit(azért a bőrömből nem fogok kibújni!), mikor lehet már komolyabban elkezdeni festeni.

A következőt rajzolta, és én "elájultam"!!!!!

A firka a seprű, az rendben van. De itt lenn megint egy söprű, aztán a következő szöveg:

- Nagyi, ez egy söpjű, de ha akarom akkor ablak lesz belőle, játod!!???

Én nem vagyok tanító, de szerintem ez akombinációs képesség nem 31/2 éves gyermek szintje. Elképesztő! Azt meg már nem is merem mondani, hogy elmondja a számokat 100-ig! És muffint is együtt sütünk, mert amíg nem kóstolja meg nem tehetem a sütőbe!! Gondolom érthető hogy óriási örömmel foglalkozunk vele, bármi más helyett!

Győzött a rózsaszín!!

Kedves blogtársak, mielőtt bármiről írnék, örömmel jelentem hogy a néhány héttel ezelőtti kérdés eldőlt. Akkor, itt azt kérdeztem rózsaszín vagy világoskék? Ma megszületett a válasz: rózsaszín!!!! Igen a másik unokám kislány lesz, így kiegyenlítődik Tináéknál a nemek aránya. Nagy a boldogság részemről, persze a fiúcska esetében sem szomorkodnék, ezt higgyétek el nekem!!!!

Rózsaszín, vagy világoskék...?

A családi titok nem titok többé! Felhatalmazást kaptam szintén pénteken Tinától, hogy végre mondhatom a nagy hírt, Andriskának kis testvére lesz!!! Először gondoltam várok még amíg a címben szereplő kérdésre is meglesz a válasz, de aztán győzött a nagyszülői öröm és tessék leírtam! Andriska már emlegeti hogy a tesó is ezt csinálja majd, meg azt csinálja. Mikor kérdezem hol a tesó, közli hogy "A pocimban!!" mármint az övében. És ettől nem tágít, nem hajlandó többet beszélni róla. Ez most nagyon vicces sokat somolygunk rajta!

Karácsony 2009

Amiért mi felnőttek várjuk a Karácsonyt, az a felcsillanó gyerekszemek(már kicsit felnőttek is)és a picik persze! Apró sikongások, a csillogó fa csodálata, és persze az öröm minden mennyiségben!



"Akkor ez nem az enyém Dédi?"



Lázas csomagbontogatás kicsinél és.....


...nagynál!!!!!




Ismerkedés egy új baráttal!



És egy vidám kép késő este, sajnos a Dédi már lefeküdt így lemaradt róla!

Köszi hogy benéztél, további Boldog ünnepet!!!