Normandia album 4. rész - A csipke napja

A négy napig tartó csipke kongresszusra lehetett négy napos bérletet venni, és lehetett egy napos jegyet.Mi egy napra vettünk, hiszen a programunkban azért egyéb látnivalók is szerepeltek, valamint az ára is igen "húzós" volt a 4 napos bérletnek.
Előző nap megvettük a jegyeket, így nyitásra már ott toporogtunk a bejáratnál. A nagy csipke tudorok azért választották az első napot, mert a földszinten vásárlási lehetőségek voltak.Itt mindent lehetett kapni, ami a csipke készítőknek olyan, mint mondjuk nekem a festék, ecset vagy a scrapbook papír és hozzávalói. Alább mutatom a kongresszus emblémáját, és a bejáratot díszítő Eiffel tornyot csipkéből.

 

 A bejáratnál ilyen nyüzsgés volt kezdettől fogva. A Stilizált napernyők is csipkéből voltak nagyon

szép látvány volt.
 A vásár részen én nem fotóztam, mivel semmi nem volt ami számomra nagyon érdekes lett volna. Fenn ahol már országonként volt egy-egy stand, készítettem néhány fotót. A magyar standot mutatom először..

 Itt ha jól megnézitek Magyarország folyóit ábrázolták Hidakkal. Ez volt a kongresszus témája 2012-ben. A kiírt pályázat is erről szólt, ez volt a feladat. Erre külön kellett alkotást előre beküldeni, és azt egy zsűri bírálta. A Százhalombattaiak gyönyörű képet készítettek, és az emberek közti hidakról szólt az alkotás. Sajnos hiába írták le az Öreg hídépítő történetét amely inspirálta az alkotást. Helyezést nem értEK el, de szerintem a kiállított művek egyik legkülönlegesebb alkotása volt.
 Íme:

  

 A kép érdekessége, hogy a táncosok mind vert csipkéből készültek az utolsó cipőcskéig! A kép kb. 40x60 cm. Egy részletet mutatok közelről:

 A standunkon két  útitárs bemutatót is tartott, nagyon sikeresek voltak!

 

 Az én kedvencem egy ruha volt, aminek felülről lefelé haladó csipke alkotások alkották a díszítését.A fehértől indult, feketével bezárólag, a szivárvány minden színe szerepelt rajta, és két egyforma csipkét nem lehetett találni. Ha jól emlékszem a Csehek standján volt felállítva.

Én közben egy utitárs házaspárral elszöktem ebédelni. (Karszalagunk volt, egész napra szólt, és ki-be mehettünk amikor akartunk.) Így kicsit a városból is nyugodtabban láttam egy kicsit. De el kell mondanom, hogy az egész rendezvény nagyon szép, és számomra tanulságos is volt. Mire gondolok?
Tőlem sokkal idősebbek( és nem mindig egészséges hölgyek, tolószékben, bottal, járókerettel) hatalmas mosolyokkal, csinosan, fiatalosan, sugárzó érdeklődéssel nézegették az alkotásokat. Beszélgettek, kérdeztek, álltak sorba türelmesen egy-egy árusítópultnál. Fantasztikus volt látni, hogy a kreatív élet- legyen az bármilyen tevékenység- mennyire teljessé, boldoggá teszi az életet.
Igazolta ezt az is, hogy a csoportunkban lévő asszonyok (egy kis lábdagadástól eltekintve) ugyanilyen felszabadultan, boldogan újságolták mit láttak, és mutogatták szerzeményeiket. Mindenki jókedvű volt, és örömmel zárhattuk a napot. Sikerült mindent megnézni ami fontos volt, és a vásárlás is sikerült mindenkinek. Számomra idegen "kütyüket" mutogattak, és végre megtanultam, hogy a "bot"amire fonalat tekernek az a verőke, és ha van rajta egy fából ráhúzható valami, az nem dugó, hanem az a szoknyás verőke!  Egyszóval elkezdtem az ismerkedést a csipke készítéssel, de félek hogy itt meg is állok. És végül egy csipke hegedű, ajánlom barátnőm férjének szeretettel. Én csak festeni tudtam, van aki ilyet tud!

Következő nap Mont Saint Michel a program, alig várom!

                                                                     %folyt.%

Kávézzunk a teraszon!

Ma tea helyett egy kávé esett jól, mert nagyon meleg van. Szóval így kávéztunk ma, holnapra ha ilyen meleg marad,  gyümölcsös délutánt tervezek. Olyan jó elővenni és néha használni a tálalóban "lakó" dolgainkat. Igen régi kávéskészlet, eljegyzési ajándék volt a szülőktől, és már akkor régiségnek számított.

Pár nap Parádfürdőn

Kinéztük már egy hónappal ezelőtt, hogy egy pár napot eltöltünk a parádfürdői  Erzsébet Park Hotelben.
A hotelszolgáltatásai szuperek voltak.Nagyon jó volt a régi szárnyban is, de az új rész egészen pazar volt. Minden volt amire egy kikapcsolódni vágyó embernek kell. Viszont maga a környék csalódást okozott. Nagyon "lepukkant" minden. Egyedül a Kocsi múzeum volt rendben.Igazából ez a régi Cifra Istálló. Még Ybl Miklós tervei alapján készítették. Nagyon sok hintót, és egyéb régi kocsit láttunk. és néhány vemhes lovacskát is mert egy tenyésztelep is egyben.

 De például egy újságot nem tudtunk venni, közölték menjünk a benzinkútra, ami Parád másik végén van.(5-6km) A kis üvegbolt zárva, kitéve egy cetli, hogy milyen számot hívjunk, ha vásárolni szeretnénk! Nem hívtuk!
Az étterem ami a szállón kívül volt az étlapot csak dísznek tartja, mert a fele cucc nem is volt amit felsoroltak.
Parádsasvár viszont gyönyörű volt. illetve ott a felújított Kastélyszálló, és környéke, meg maga a kis község is szép volt. Nagyon nagy csalódás volt hogy már 10 éve nem létezik az üveggyár, pedig nagyon szerettem amiket gyártott van sok termékem tőlük. A helyén csak rom van, még az üzlet maradványait láttuk ahol 2001 ben voltunk, és vásároltunk.
Elmentünk a Siroki várhoz, de csak távolról fotóztunk, felmenni nem volt nagy kedvünk.

És végül egy kollázs a készült képekből, majd album is készül, ha sikerült előhívatni a képeket. A kollázs alján látható a fent említett, felújított Kastélyszálló. 1881-ben épült, Károlyi kastély volt, ezt is Ybl Miklós tervei alapján készítették, majd a szocializmus éveiben vadászkastélyként működött(állítólag).

Aki szeret túrázni, hegyet mászni, vagy egy csendes szállodában kipihenni a nyüzsgő munka fáradalmait, annak nagyon ajánlom. De újságot, könyvet, vigyen magával mert az erre nincs!
Köszönöm hogy erre jártál és elolvastad a bejegyzésem, szép hetet!

Nyárvég Andrissal....

Augusztus sajnos már a nyár vége, bár reménykedünk még néhány hét jó időben. Néhány napig Parádfürdőn voltunk, de arról majd másik bejegyzésben. Mire hazajöttünk, Zolcsi elment "tekerni", mármint biciklizni. Így gondoltuk "ellopjuk" Andriskát pár napra. Így is lett, és három napot egyfolytában együtt voltunk.
Ez nálunk azért újdonság, mert a közellét miatt, ha nálunk is van egész nap az "úrfi", aludni általában hazavisszük. Most ez másképp volt, itt is aludt, amit nagyon szeret, mert sokat hancúrozunk.Csak velem hajlandó aludni, így most nem is tudom hogy bírom ki majd, hogy nem arra ébredek, hogy egy lábacska van a számban!!!! Tudniillik egy nagy ágyon igazán jól lehet keresztbe -kasul aludni!!!!
Tegnap gyerek kívánságra megint az állatkertbe mentünk.

Meg is lepődtem, mert nem tartom túl nagy állatbarátnak, de úgy látszik ez még változóban van. Megnéztük a kígyókat, de a fő téma most a majmok voltak. Nagyon sok kis újszülött állat gyermek van .Ezeket nagy érdeklődéssel nézegette. Érdekes módon mindenhol a kiírt szöveget is el kellett olvasnom mert csak így volt teljes a tájékozódás! Több mint két órát bóklásztunk végül, mire megéheztünk, és elindultunk hazafelé.
Szerencsére a múltkori szájfertőzésből lett "torok gyuszi" már elmúlt, de nagyon vékonyka lett a szentem. Igyekeztem jó nagyi  módra "tömni" mint az a bizonyos libát! Szerencsére visszatért az étvágya, így nem kellett erőlködni, az evéssel.
Itthon is jókat játszottunk, persze résen kell lenni, mert azért néha "bepróbálkozik" a fiatalember egy-egy akcióval, de hát kis kamasz már! Nagyszülőkkel azért nincs nehéz dolga! Azért a lekvárfőző fakanál többcélú felhasználását természetesen el kellett mesélnem, de mielőtt most többen felháborodnátok, ez szigorúan elméleti szinten történt.(eszembe sem jutna másképp, de valami kell, én a kézzelfogható dolgok híve vagyok, persze sokat kell magyarázni is) Érdekes módon gyorsan megértette.
Tudjátok, már írtam máshol (ha jól emlékszem) a nevelés a szülő dolga, a nagyszülőké a szeretet!

Andrisunk szövegéről pedig egy kis ízelítő, amit Mami családi blogjából másoltam:


Igazítom az autóban Lizi ülése alatt a gurtnit, nem akar sikerülni, beragadt alá, küszködöm...
Andris mellettünk ülve:
- Jaaaaj, hát ez egy székrekedés!!

Sétálunk, én Lizit tolom babakocsiban, Andris mellettünk jön biciklijével és a fagyizót forszírozza. Ötlet persze van bőven:
- Hát majd leülünk, úgy esszük meg! Elég régen tolod a babakocsit, most már fáradtnak kell lenned!

Húgát provokálja, hogy reagáljon rá, amit csinál, az pedig néha örül ennek, néha nem. Andris:
- "Percenként tol egy szmájlit, az mi??"

Közkívánatra....

A lekváros üveg címkéket képként mentsétek le, és én Exel táblába beszúrom és ott tudom könnyen kicsinyíteni nagyítani, és többszörözni. A4-re kinyomtatok több darabot és kétoldalas ragasztóval felragasztom az üvegre! Jó befőzést!

Leszakadt az ég...!

Régen öregektől hallottam, hogy mondják:"Megéltem x évet és nem láttam ehhez hasonlót!"  Most mi is így voltunk vasárnap délután. Dunakeszin megszoktuk, hogy dörög, villámlik és minden tizedik esetben esik csak az eső. Valamiért sokszor kikerül minket, ami vihar esetében nem is baj. Az eső néha jó lenne, mondogatjuk. Most nem került el az "áldás", nagyon ijesztő volt, kb. negyed órán keresztül leszakadt az ég! Először csak eső, majd borsónyi, aztán cseresznye méretű jegek zuhogtak alá.

Elmondhatom, megéltem hatvan évet, de hasonlót sem láttam! Félelmetes volt, a fotók és videó nem adja vissza igazán.