Új szerzemények

Nem célom, hogy ez a blogom lakberendezéssel foglalkozzon, de "fertőzött" vagyok. Az oldalsávomban van néhány nagyon kedvelt blog, és nagyon kedves nekem mostanában a fehér , tört fehér, vaj színű tárgyak a környezetemben. Úgy látszik sokat dolgozom színekkel, és a pihenéshez most ez kell nekem. Már több mindent mutattam amit befestettem fehérre. Múlt héten Pesten volt hivatalos dolgunk és a Damjanich utcában elmentünk egy üzlet mellett ami olyan zsibárus boltnak tűnt. Visszafelé bementem. Minden volt ott ami kacat, de persze azért volt régi porcelán, meg sok egyéb. Egy kis fehér edényke a földön félre téve, még az aljában homok is volt. Kézbe vettem és nem is tettem le. Fillérekbe került, nincs valószínű komoly értéke, de nekem annyira kedves. Még egy gyertyatartót is találtam. Később nézem a kis fehér edényem és az van az alján hogy Japánban készült, kézimunka. Hát úgy legyen! Nekem így is úgy is kedvenc!

Szünnap az óvodában.

Pünkösd után, kedden nincs óvoda! Megérteni nehéz, de szerencsére nálunk nem gond, még Mami is itthon van, mi meg ugye már állandóan. Kitaláltuk kirándulunk egyet, Andrissal. Mentesítve kicsit Mamit a kétgyerekes egész napos nyüzsitől. Célba vettük  Városligetet, Vajdahunyad várban kezdtünk, majd átmentünk az Állatkertbe. Közben volt kis huza-vona, mert Andris mindenáron a feltört aszfaltot akarta rendbe tenni, mint egy puzzle játékként.Ezt persze nem díjaztuk és ez némi durcás hangulatba fordult. Persze mire az Állatkert bejáratához keveredtünk már minden rendben volt. Sok mindent végignéztünk, de újból megállapítottuk hogy Andris sem biológus, sem állatorvos nem lesz.Jobban érdekelte a játszótér, vagy bármi ami"gépezet" mint az állatok. Jelenleg egy bogártól is sikítva menekül. Ez valószínű azért van. mert nemrég döbbent rá, hogy a csiga, bogarak, békák élőlények, és szaladnak, másznak, ugranak kedvük szerint. Andrisnak ez nem nagyon tetszik pillanatnyilag.
A hirtelen jött eső ebédelni "kergetett" minket. Már jól esett az ebéd, mert igen sokat mentünk.Utána nálunk sziesztáztunk, fagyiztunk és játszottunk még délután. Néhány fotó a napról.

Gyerekszáj, kicsi - nagy.....(mitől olvadnak a nagyszülők?!)

Májusban Lizi sokat volt nálunk, illetve sokszor két-három órát. Nagyon kiélveztem, mert Vele még igazi babázás van. Persze nagyon érdeklődő, és így a legnagyobb produkció az volt, ha utánozta azt amit mi mondtunk, a maga nyelvén. "De, nem, adide" (add ide) és hasonló kis próbálkozások. Nagyon jó figyelni Őt, sokat mosolyog, és kéznyújtással jelzi, hogy az arcunkat simogatni szeretné. Egész hihetetlen, hogy nemsokára szülinapot tartunk!

Andriska már egészen nagyfiús dolgokkal áll elő. Egyik alkalommal a múlt héten, megfogta a kezem, és azt mondja:"Nagyi, tudod milyen szép Horvátország?" "Persze, tudom, miért kérded?" Szeretnék odamenni!" -jött a válasz. "Jó" mondom- "majd Mamiékkal beszélünk, és elmentek, vagy elmegyünk valamikor"
Erre Andris válasza:"Nem nagyi, én Veled szeretnék csak menni!" "Én nem vezetek autót, - mondom- busszal kell mennünk!" "Sajnos még én sem - mondja- de talán Papát mégis elvisszük, mert Ő vezet!!!! Majd jön a busz után és ahová az nem tud menni, oda elvisz minket!"
No ezt megbeszéltük, nincs mese a cél adott, van mit tervezni, szervezni, ha már annyira szeretné!

A másik "olvadós" téma, reggeli papával óvodába menéskor, mindig megkérdezi, ki jön ma értem. Kedden az a válasz hogy Nagyi és én, csütörtökön Mami. Legutóbbi csütörtökön a következő zajlott:"Papa, ma is Ti gyertek értem!" "Nem tudom Andris, Nagyival meg kell beszélni." " Jó, hazamész, összedugod a fejed a Nagyival, és mondod neki, hozzuk el Andrist, úgy szeret nálunk lenni!" Ezek után amikor ezt Papa mesélte, már mentem volna érte, pedig reggel kilenc óra volt!
Aznapra már volt program, de persze másnap soron kívül mentünk érte!

Hiába nagyszülőnek lenni különleges dolog, más mint szülőnek lenni, de semmivel sem rosszabb, az biztos!!!Sőt!!!

Régiség.......

Tervezem egy ideje a lomtalanítást. Apró lépésekben sikerül is, és nagy örömömre előkerülnek az "eldugott" kincsek is. Tegnap az összes, ruhát, kabátot kinőtt és megunt dolgot, amit még egy körre eltettem, sikerült bezsákolni, és megy kedden reggel a Vöröskeresztbe. Én nem kínlódok eladással, (pedig sok jó minőségű cucc van benne).Hiszem hogy jó helyre kerül, és én így tudok adakozni.
Egyszóval előkerült nagymamám konyhai mérlege! Kicsi koromban olyan sokat játszottam vele!

 Volt egy kis dobozban súly is hozzá, de azt nem találom. Lehet hogy a műhelyből kerül majd elő. Ez a mérleg piros volt, és szép réz tányérok csücsültek a két oldalán. Apukám annak-idején a szőlőpermetezésnél méricskélt vele. A festés nagyon megkopott, így gondoltam egyet, és átfestettem.

A tányérok egészen feketék, zöldek voltak. Kézfájásig súroltam, de csak majd apródonként tudom rendbe tenni. Szándékosan nem szépen festettem, mert azt akartam, hogy kicsit kopottas legyen.

 Szerencsére a festék is úgy akarta, mert repesztőlakk nélkül is repedezett lett.
Végül a teraszomat díszíti, nagy boldogságomra!

Leszakadt az ég...!

Régen öregektől hallottam, hogy mondják:"Megéltem x évet és nem láttam ehhez hasonlót!"  Most mi is így voltunk vasárnap délután. Dunakeszin megszoktuk, hogy dörög, villámlik és minden tizedik esetben esik csak az eső. Valamiért sokszor kikerül minket, ami vihar esetében nem is baj. Az eső néha jó lenne, mondogatjuk. Most nem került el az "áldás", nagyon ijesztő volt, kb. negyed órán keresztül leszakadt az ég! Először csak eső, majd borsónyi, aztán cseresznye méretű jegek zuhogtak alá.

Elmondhatom, megéltem hatvan évet, de hasonlót sem láttam! Félelmetes volt, a fotók és videó nem adja vissza igazán.

Hinta - palinta.....

Lizi sokszor van nálunk, ha Mami kicsit ki akar szabadulni, vagy munka van. Szerencse a jó idő, és így sokat vagyunk a kertben, ami most részben szép(fák-bokrok) részben kiszáradt ( a fű) locsolni nem tudjuk kút hiányában, a másik lehetőség meg már túl drága nekünk. De a hinta ágy nagyon jó helyen van az orgonabokor tövében. Lizinek is kezd a kedvenc helye lenni. Énekelem neki mindig, hogy "Hinta-palinta" és Ő lelkesen próbálgat utánozni: " Hin...gya, ...ta". Nagyon tetszik ez, és jól szórakozunk.