30 év

Végre a betegségek elmúltával kicsit ünnepelni is tudtunk. Gábor fiam 2012.02.12-én (jó dátum nem?) lett harminc éves. Egy héttel később ünnepeltünk egyet, végre nyugodtan az egész család. Jól sikerült nap volt, néhány pillanat egy kollázsban összefoglalva.

                                 Boldog szülinapot Gáborkám!

Megy tovább a hullámvasút...

Ott hagytam abba, hogy Andris jól lett, és másnap hazajöhetnek. Igen de közben Lizi itthon a Mamival együtt elkezdte a "nyavalyát"! Mentünk ápolni, hiszen Zolcsi dolgozni ment, Andris lábadozott, Tini sehogy, Lizi kicsit jobban. Nem nézett jól ki a dolog, de ez van. Két nap pátyolgatás után, délután hazamentünk és a Nagyi folytatta a sort. Papa büszkélkedett, hogy Ő bírja a legjobban! Igen estig aztán folytatta a sort Ő is! Mivel minden rosszban van valami jó, a mi esetünkben az volt, hogy rajtam 3-4 óra alatt átfutott a dolog, így a mellékhelyiségben váltottuk egymást, nem kellett egymás ölébe ülnünk! Érdekes lett volna!

 Hála Istennek túl vagyunk rajta, és 86 éves édesanyám megúszta még így is hogy mi hazahurcoltuk a nyavalyát. Andris erősítő kúrán van, nálunk is töltött pár napot, aztán most egy hétig Ladányban a másik nagyszülőknél. Loptam néhány képet a családi blogról.

 Ez még a kórházban, de már jó állapotban.

Ez pedig már jó hangulatban a zajló Dunánál, szép tiszta napsütéses időben.

Azt még muszáj írnom, hogy Andrist mi vittük be a Keletibe, oda jöttek Mamáék érte Ladányból. Nagy volt az izgalom, és amikor összetalálkoztunk az valahogy örökre a szívembe marad. Olyan óriási öröm volt Andriskának, hogy most a négy nagyszülő csak miatta, csak Vele van itt. Szorította a Mama kezét, de odabújt hozzám, szaladt a Ladányi papához, de a másik percben a férjemhez bújt.Nagyon aranyos volt, izgatott és boldog! Olyan jó lenne, ha minden kisgyereknek lehetősége lenne ezt megtapasztalni, átélni, érezni. Még így is, hogy nem  túl gyakran tudunk így együtt lenni.

Közben az itthon maradt család másik feléből Lizi jutott azért nekünk ám! Szerda délelőtt Mami "eltávozásra" mehetett, így mi szórakoztattuk a kis manót! Vagy fordítva!
Szó szerint szórakoztató a kis csaj. Kezdve azzal, hogy egyfolytában beszél, énekel, dúdolgat, nyomja a reklám szövegeket. Persze felét sem értjük a mondandónak még mindig, de sok mindent ki lehet következtetni. Mindent megért, és egyedül eszik kanállal, sőt két kanállal! Elkezdi enni amit elé teszünk, és ha megyünk "besegíteni,"a másik kanál is nála köt ki és felváltva két kézzel falatozik.
Persze a számítógépen nézett, hallgatott "Gyerekdalok" nem maradhatnak el, így Papával elmélyülten gépeznek. Erről van  bizonyíték is:

 És egy másik amitől "elájultunk" Mamival. Amikor indultak haza Tina megkérdezte Lizitől "Hová megyünk?Haza?"  Válasz: "Vásájolni!"  Igazi csaj, nem?

Rózsák

                                                             Boldog Valentin napot!

"Hullámvasút"

Az egész életünk egy hullámvasút, hol lenn, hol fent. Ez az évünk teljesen így kezdődött, és jó lenne ha elérnénk egy egyenes szakaszt hogy fellélegezzünk.
Előző bejegyzésben írtam Andriska, majd Lizi nyavalyáiról. Kigyógyultak kemény másfél hétre (kettőre?) aztán megint mélyrepülés. Előtte azért történtek jó dolgok is. Mama eddig megúszta a telet a "szokásos" köhögéses, nyavalyától. Remélem nem kiabálom el. Sajnos az ára az volt, hogy a köhécselős dédunokáktól távol tartottuk szegényt!


Jól sikerült névnapi - születésnapi ünnepléseken vagyunk túl, ami nálunk év elején havonta kettő-három ünneplést jelent. Bár most nem volt nagy buli nálunk, most mi vendégeskedtünk.
Január 29-én Battára mentünk Lajos születésnapra, majd délután hazafelé Tina névnapját ünnepeltük meg náluk. Két kollázs a nem túl jól sikerült fotókból. (Andriskáról csak sötét foltok vannak, azért nincs rajta)



 Közben járok festeni, készül egy új kép is. Hétvégén pedig, (pénteken vagy szombaton) Barátnőmmel járunk Nagymarosra . Ott főleg rajzolunk. Közben leesett a nagy hó, és kicsit bezárkóztunk, alkotgattam. A műveket a másik blogra majd felteszem.

Sajnos nem tehettük sokáig mert Vasárnapra megint "beütött a mennykő". Andriska hasfájós-hányós nyavajával a Madarász kórházban kötött ki. Szegénykém infúziót kapott, mert már nem volt elég erős, hogy legyűrje  a vírust. Estére Lizi is utánozni kezdte, és Ő is beteg lett. Szegény Tináék kétfelé osztódva a gyerekekkel. Mi meg itthon drukkoltunk, meg mentünk nekik vásárolni, amit tudtunk segítettünk. Andriskát hétfőn még nem engedték haza, csak ma, így holnapra, és csütörtökre lettek dolgok átprogramozva a gyerekeknél, így a mi programunk is ehhez igazodik.
Borzasztó ha egy kisgyerek beteg, de nem gondoltam volna, hogy egy unoka betegsége mennyire mást vált ki az emberből. Amikor fiatalon mi is átmentünk egy-két kórházas dolgon a gyerekekkel, olyan természetesen tettük a dolgunkat, kicsit aggódtunk, kicsit izgultunk, de annyira tudtuk jó helyen vannak! Most ennyi idősen és annyi mindenről értesülve, ismerve az egészségügyi helyzetet, már valahogy sokkal nagyobb az a félelem. Szerencsére a Madarász utcai kórházról inkább csak jót hallottunk eddig, ez azért pozitív érzéseket váltott ki belőlünk a végén! Meg hát a jó hír, hogy Andriska már eszik, és jól van.

 Egy kicsit jobb dolgok felé kanyarodva. Pár hónapja a vérkép ellenőrzésünknél (mindkettőnknél) kiderült, hogy a cukor értékünk nem túl jó.Nem vészes még, (7 és 7,4 ) de a havi háziorvosi ellenőrzések emelkedést mutattak. Már a doki bácsink gyógyszert emlegetett.Na azt nem szeretném, nekem elég hogy a vérnyomásra szedem amit kell, én több gyógyszerről amíg nagyon nem muszáj, hallani sem akarok! Mi a másik megoldás, mint a diéta! Igen de ehhez segítség kell. És mivel van egy nagyon kedves ismerős, hobbis barátnő, aki pontosan ezzel foglalkozik, tőle kértem segítséget.
Ő Anita-Jovi (ki hogy ismeri) és fantasztikus  recepteket, heti étlapot, bevásárlólistát és nagyon jó tanácsokat kaptam Tőle. Az étkezésben abszolút új életet kezdtünk. Persze nincs minden kőbe vésve, de néhány alapszabályt betartva kicsit másképp főzünk, kicsit módosítottunk az alapanyagokon.

És láss csodát, tegnapi háziorvosi mérés eredménye: 4,2- 4,4 -es cukor érték. És ami még nem elhanyagolható, fogytunk is! 3,5-4 kg-t. Anélkül hogy éheztünk volna, vagy sanyargattuk volna magunkat! Van persze ami hiányzik, nekem a banán, Papának az "olvasós" csoki, esti nagy szelet zsíros kenyér! Nem baj folytatjuk, néha adunk engedményt, de alapjában figyelünk a szénhidrát mennyiségre és az édességre.




 Jovi honlapja a következő, nem tartom titokban: 
 Nagyon hálás vagyok a segítségért. Köszönöm itt is, nagyon!   Remélem lesz kitartásunk továbbra is. A képre kattintva Jovi honlapjára juttok, érdemes mert aki csak fogyni szeretne annak is értékes információkat tud adni.



 Nos a hullámvasúzozás most eddig tartott, remélem egy egyenes szakasz következik.

Köszönöm hogy itt jártál, és eltöltesz egy kis időt nálam!