Negyven év együtt....

Negyven évvel ezelőtt hidegebb volt, és egy kis hó maradvány is volt az utcákon. Nekünk ez nem számított, hiszen nagy napra ébredtünk, ezen a napon volt az esküvőnk. Az akkori kornak megfelelően nagyon "modern, divatos" esküvőnk volt. Mit is jelentett ez.
A belvárosban az Opera szállóban volt egy szoba kivéve két napra, ott öltöztünk fel. Nem volt fodrász, se sminkes, sem senki, csak a szüleink voltak velünk. A ruhám egy kölcsönzőből volt, csipkéből az egész, és prémszegélyes pelerin volt hozzá, mivel ugye tél volt. A 2.sz. központi házasság kötőteremben volt az esküvő, a templom akkor nem került szóba, nem volt"divat". A fotózáshoz a Szipál fotóműtermet vettük igénybe. Az akkor a legmenőbb volt Budapesten. Valóban jó fotókat készített, de még fekete-fehérben. Az ünnepi vacsora a  Nimród étteremben volt, akkor nagyon elegáns, ízletes ételek, külön terem.Jó kis hely volt. Másnap pedig indultunk Bakonybélre két hét nászútra. Röviden ez történt negyven éve. Szinte el sem hiszem, csak ha a képekre nézek!!!!
Akkor: (1972.jan.12)

És most:

A mai reggel egy gyönyörű virággal kezdődött, és egy pezsgővel amit kaptam. Köszönöm Papa!

Eredetileg egy vacsorát terveztünk, de annyira szép idő volt, hogy másképp döntöttünk végül.
Délben elmentünk a Duna partra. Gyönyörű idő volt és az ott lévő "Csurgó" vendéglőben ebédeltünk. Igen -igen felfüggesztettük a cukorbetegség megelőző diétánkat mára! Csodás finomságokat ettünk, ittunk. Utána még csavarogtunk kicsit, Mamának vettünk süteményt. Mi arról már lemondtunk, úgyhogy esküvői torta nem volt.
Aztán miután hazaértünk, egyszer csak csengettek és egy hölgy a kezembe nyomott egy hatalmas csomagot, és egy képeslapot! Mikor elolvastam már elég homályosan láttam!
A gyerekektől kaptuk az alábbi virágcsodát, és a nagyon kedves képeslapot:

Köszönjük szépen gyerekek!
Most pezsgőzgetni fogunk, és beszélgetni a holnapi unoka látogatásról.