Ó de nem veszett kárba semmi, hiszen még pizsiben voltunk amikor a hajnali kelésű utitársaink megneszelték hogy fenn vagyunk, és kezdtek szépen beszivárogni, a szobánkba. Jó illata volt a melegszendvicsnek is, így aztán később felváltva gyártottuk sorozatban, az éhes "bandának". Aki éppen nem öltözött, szendvicset csinált. Nos ezért írtam az előző részben, hogy itt nem volt kényelmes készülődés, stb. A mi szobánk volt a társasági élet központja egész idő alatt, és hol etettük, itattuk a népeket, hol nekünk hoztak otthoni gyümölcslevest,(!) reggeli "szíverősítőt" és így tovább.
A napi program Caen feltérképezése volt, és a csipke kiállításokból megnézni amit lehet, illetve érdemes. Én nem vagyok nagy hozzáértő, de a szépet nagyon szeretem, ezért lelkesen tartottam a csapattal.Néhány mondat Caen-ről.
A város Hódító Vilmos normandiai hercegnek köszönheti fejlődését, aki nehezen megszerzett hercegsége fővárosává tette az akkor még épphogy létező települést. Vilmos házasságon kívül született, ugyanakkor keményen meg kellett vívnia apja, I. Róbert hercegi címének megörökléséért. Ráadásul Flandriai Matilda hercegnővel kötött házasságához a pápa nem járult hozzá, sőt kiátkozta a hercegi párt. Vilmos hatalmas erődöt épített az Orne folyó fölé magasodó dombra, s amikor a Benedek-rendi szerzetesek közvetítésével a pápa visszavonta az átkot, engesztelésül két nagy apátságot hozott létre a városban, egyet a férfiaknak, egyet a nőknek. Ettől kezdve lett Normandia egyik legjelentősebb városa.
A második világháborúban a normandiai partraszállás után Caen elfoglalása volt az egyik első cél. A két hónapig tartó csatában a város szinte teljesen elpusztult. Hatalmas áldozatokkal, nagy erőfeszítésekkel azonban helyreállították a világhírű műemlékeket, modern várost hoztak létre a régi helyén.
Egyébként, a városban a csipke kongresszus ez évi plakátja a következő volt:
Robe Yves Saint Laurent, Paris, Vogue, 1970.
1970-ben ez volt a Vogue címlapja, és most ezt választották a csipkevilág képviselőjének 2012-ben. Ahol ilyen plakátot láttunk, ott valamilyen csipke kiállítás, vagy rendezvény volt.
Azért a templomok sem maradtak ki a sorból, és az volt itt szép számmal. Az első és legnagyobb a
Abbaye aux Hommes – Hódító Vilmos által 1066-ban alapított apátság, az apátsági templom, az Église St-Étienne, 1077-ben lett felszentelve.
· Abbaye aux Dames – a férfiak apátságával egyidős női kolostor, fő temploma az Église de la Trinité, ezt csak kívülről csodáltuk meg, mert a várba igyekeztünk. A normandiai múzeumban volt kiállítás, és a vár mellett található a harmadik legnagyobb caeni templom a Eglise Saint - Pierre
székesegyház.
A várról egy panoráma képet mutatok, nagyon érdekes és sok minden található benne, főleg kiállítások. A Normandiai múzeumot természetesen megnéztük, nagyon-nagyon régi csipkéket láttunk. Festményekkel illusztrálták régen milyen nagy szerepe volt az öltözködésben a csipkének, és komoly rangot is képviselt minél több csipkét hordtak. Akkoriban a férfiak is nagy szeretettel viselték.
A Normandiai múzeum .
És amit benn láttunk abból egy kis ízelítő:
Közben azért megéheztünk és egy jó kis gyorsétteremben ebédeltünk is.Nagyon jól szórakoztunk a francia kiírásokon, étlapokon, hiszen senki nem tudott franciául. A legtöbb az volt, hogy Ildikó gimnáziumban tanult valamikor 35 éve........! Azért elboldogultunk, és nem maradtunk éhen.
Bevallom, nekem már nagyon tele volt a fejem csipkékkel, gótikus építészettel, oltárterítőkkel, és bármilyen régiséggel. Nagyon sok volt egész nap, persze közben néhányan elmentek a kongresszusi központba a magyar kiállítást felrakni. Később elmentünk értük és a busszal el szerettünk volna menni a tengerpartra, de a sofőrök "nem értették" és csak egy csatornához vittek minket egy kis levegőzésre. Ez is jó volt, de már nagyon szerettük volna látni az Óceánt. Erre még egy napot várni kellett. Azt gondolom ennyi erre a napra elég volt. Nagyon fáradtan tértünk a szállásra és lelkileg készültünk a másnapi kiállítás megnyitóra.
Esti Caeni utcakép, nagyon furcsa és érdekes volt, hogy ott még 10 óra után is ilyen világos volt!!
%folyt%
székesegyház.
A várról egy panoráma képet mutatok, nagyon érdekes és sok minden található benne, főleg kiállítások. A Normandiai múzeumot természetesen megnéztük, nagyon-nagyon régi csipkéket láttunk. Festményekkel illusztrálták régen milyen nagy szerepe volt az öltözködésben a csipkének, és komoly rangot is képviselt minél több csipkét hordtak. Akkoriban a férfiak is nagy szeretettel viselték.
És amit benn láttunk abból egy kis ízelítő:
Közben azért megéheztünk és egy jó kis gyorsétteremben ebédeltünk is.Nagyon jól szórakoztunk a francia kiírásokon, étlapokon, hiszen senki nem tudott franciául. A legtöbb az volt, hogy Ildikó gimnáziumban tanult valamikor 35 éve........! Azért elboldogultunk, és nem maradtunk éhen.
Bevallom, nekem már nagyon tele volt a fejem csipkékkel, gótikus építészettel, oltárterítőkkel, és bármilyen régiséggel. Nagyon sok volt egész nap, persze közben néhányan elmentek a kongresszusi központba a magyar kiállítást felrakni. Később elmentünk értük és a busszal el szerettünk volna menni a tengerpartra, de a sofőrök "nem értették" és csak egy csatornához vittek minket egy kis levegőzésre. Ez is jó volt, de már nagyon szerettük volna látni az Óceánt. Erre még egy napot várni kellett. Azt gondolom ennyi erre a napra elég volt. Nagyon fáradtan tértünk a szállásra és lelkileg készültünk a másnapi kiállítás megnyitóra.
%folyt%
