"Hullámvasút"

Az egész életünk egy hullámvasút, hol lenn, hol fent. Ez az évünk teljesen így kezdődött, és jó lenne ha elérnénk egy egyenes szakaszt hogy fellélegezzünk.
Előző bejegyzésben írtam Andriska, majd Lizi nyavalyáiról. Kigyógyultak kemény másfél hétre (kettőre?) aztán megint mélyrepülés. Előtte azért történtek jó dolgok is. Mama eddig megúszta a telet a "szokásos" köhögéses, nyavalyától. Remélem nem kiabálom el. Sajnos az ára az volt, hogy a köhécselős dédunokáktól távol tartottuk szegényt!


Jól sikerült névnapi - születésnapi ünnepléseken vagyunk túl, ami nálunk év elején havonta kettő-három ünneplést jelent. Bár most nem volt nagy buli nálunk, most mi vendégeskedtünk.
Január 29-én Battára mentünk Lajos születésnapra, majd délután hazafelé Tina névnapját ünnepeltük meg náluk. Két kollázs a nem túl jól sikerült fotókból. (Andriskáról csak sötét foltok vannak, azért nincs rajta)



 Közben járok festeni, készül egy új kép is. Hétvégén pedig, (pénteken vagy szombaton) Barátnőmmel járunk Nagymarosra . Ott főleg rajzolunk. Közben leesett a nagy hó, és kicsit bezárkóztunk, alkotgattam. A műveket a másik blogra majd felteszem.

Sajnos nem tehettük sokáig mert Vasárnapra megint "beütött a mennykő". Andriska hasfájós-hányós nyavajával a Madarász kórházban kötött ki. Szegénykém infúziót kapott, mert már nem volt elég erős, hogy legyűrje  a vírust. Estére Lizi is utánozni kezdte, és Ő is beteg lett. Szegény Tináék kétfelé osztódva a gyerekekkel. Mi meg itthon drukkoltunk, meg mentünk nekik vásárolni, amit tudtunk segítettünk. Andriskát hétfőn még nem engedték haza, csak ma, így holnapra, és csütörtökre lettek dolgok átprogramozva a gyerekeknél, így a mi programunk is ehhez igazodik.
Borzasztó ha egy kisgyerek beteg, de nem gondoltam volna, hogy egy unoka betegsége mennyire mást vált ki az emberből. Amikor fiatalon mi is átmentünk egy-két kórházas dolgon a gyerekekkel, olyan természetesen tettük a dolgunkat, kicsit aggódtunk, kicsit izgultunk, de annyira tudtuk jó helyen vannak! Most ennyi idősen és annyi mindenről értesülve, ismerve az egészségügyi helyzetet, már valahogy sokkal nagyobb az a félelem. Szerencsére a Madarász utcai kórházról inkább csak jót hallottunk eddig, ez azért pozitív érzéseket váltott ki belőlünk a végén! Meg hát a jó hír, hogy Andriska már eszik, és jól van.

 Egy kicsit jobb dolgok felé kanyarodva. Pár hónapja a vérkép ellenőrzésünknél (mindkettőnknél) kiderült, hogy a cukor értékünk nem túl jó.Nem vészes még, (7 és 7,4 ) de a havi háziorvosi ellenőrzések emelkedést mutattak. Már a doki bácsink gyógyszert emlegetett.Na azt nem szeretném, nekem elég hogy a vérnyomásra szedem amit kell, én több gyógyszerről amíg nagyon nem muszáj, hallani sem akarok! Mi a másik megoldás, mint a diéta! Igen de ehhez segítség kell. És mivel van egy nagyon kedves ismerős, hobbis barátnő, aki pontosan ezzel foglalkozik, tőle kértem segítséget.
Ő Anita-Jovi (ki hogy ismeri) és fantasztikus  recepteket, heti étlapot, bevásárlólistát és nagyon jó tanácsokat kaptam Tőle. Az étkezésben abszolút új életet kezdtünk. Persze nincs minden kőbe vésve, de néhány alapszabályt betartva kicsit másképp főzünk, kicsit módosítottunk az alapanyagokon.

És láss csodát, tegnapi háziorvosi mérés eredménye: 4,2- 4,4 -es cukor érték. És ami még nem elhanyagolható, fogytunk is! 3,5-4 kg-t. Anélkül hogy éheztünk volna, vagy sanyargattuk volna magunkat! Van persze ami hiányzik, nekem a banán, Papának az "olvasós" csoki, esti nagy szelet zsíros kenyér! Nem baj folytatjuk, néha adunk engedményt, de alapjában figyelünk a szénhidrát mennyiségre és az édességre.




 Jovi honlapja a következő, nem tartom titokban: 
 Nagyon hálás vagyok a segítségért. Köszönöm itt is, nagyon!   Remélem lesz kitartásunk továbbra is. A képre kattintva Jovi honlapjára juttok, érdemes mert aki csak fogyni szeretne annak is értékes információkat tud adni.



 Nos a hullámvasúzozás most eddig tartott, remélem egy egyenes szakasz következik.

Köszönöm hogy itt jártál, és eltöltesz egy kis időt nálam!