Családra várva

Már 23-án is ünnep volt, mert Andris majdnem az egész napot nálunk töltötte. Köhög szegénykém, de szerencsére ettől nagyobb baj nincs. Játszottunk sokat, így a sütés amit terveztem elmaradt, és a káposzta főzés is másnapra maradt. Nem sajnáltam, jó volt így. Másnap délután Mamiékkal bábszínház volt a program (meg Apának előtte a fa díszítés. Talán ez az utolsó Karácsony amikor még Andris elhiszi az angyalkát! Így 24-én , szent este azért volt vendégünk, mert Lizi a bábszínház ideje alatt nálunk "ünnepelt". Nagyon édes ,bújós időszakban van, jól el lehet Vele lenni. A Dédivel  hármasban vacsiztunk, ezt a kis lánykánk átaludta.
A családi ünneplés 25-én volt, ebéddel egybekötve. Ami most nem sikerült az a fotózás, mert Zolcsi végig videóra állította a gépet. Mivel az egész videót nem raknám fel, így karácsonyi fotók nem nagyon lesznek. Sajnos! Még talán Tina lányomék gépén van valami. Azt hiszem ezt a dolgot mostantól kézbe kell vennem!
Röviden minden nagyon jól sikerült, de most talán a legnagyobb meglepetés minket ért. A nagy családi szervezkedés végeredménye egy új nagy számítógép, amivel már nem lesz semmi problémánk! Gáborkám régóta mondogatta, és most összeszervezték. Még Tündi szülei is beszálltak a családi összefogásba, ami külön megható számomra, és nagyon köszönjük itt is! Nagyon köszönjük gyerekek, jól esett nagyon a figyelmességetek!
Az ünnepi étkező várva a vendégeket. (Sajnos az asztal sem lett lefotózva)

Azért egy fotót teszek ide, ami Picur jóvoltából megörökíti a Karácsonyi hangulatot.

www.szilvifoto.hu

Gének játéka

Mióta Andriska megszületett sokat nézegettük a régi fotókat, mikor melyik időszakában kire hasonlít. Ugyanezt játszottuk akkor is amikor Tina és Gábor is kicsi volt, de kevés fotó lévén, nem sok hasonlóságot fedeztünk fel. Lizával most persze megint játsszuk ezt, és néha megdöbbentő felfedezéseket teszünk. Persze ez mindig egy bizonyos életkorra vonatkozik, és ha lenne több fotóm a Papáról, vagy itt lennének az Apuka(Zolcsi) családi képei akkor lehet hogy még több érdekességet lehetne összeszedni. Most ezt találtam és megörökítem, hiszen egy-két hónap és már lehet hogy nem ezt fogjuk látni.
A fotón anyósom látható, és mellette Lizi legújabb fotózási képe. Nekem megdöbbentő a hasonlóság. Ha majd kapok egy nagy felbontású fotót, kicserélem, mert ezt most csak a Fb-ről csentem el. Szóval a Nagypapai Dédire azt hiszem most nagyon hasonlít a kis aranyom!

És mutatok még valamit, ezen Andriska, Mami(Tina lányom) és a Nagyi azaz én vagyok.Itt az életkor közel azonos. Érdekes nem?

Kinn és benn.....

Megjött a hóóóóó! Megmarad-e Karácsony estig nem tudni, de jó volt kinézni a meleg szobából!

A benti üres vázákba pedig egy kis fenyőág, tuja, és bogyó, valamint borostyán került.

Mindennek eljön az ideje....

Nagyon szeretem az étkezőmet, ami a konyhával összenyitott, egyterű lakrész. Pár éve minden vágyam egy üvegasztal volt, annyira tetszett a filmeken, különböző fotókon. A házfelújításkor végül beszereztünk egyet, és látványra nem is volt annyira rossz.

Igen, de sokáig ülni mellette a fém székeken, nem barátságos! Illetve nem is ez a jó szó valóságban kellemetlen. Az asztal hideg, a fémszék hideg még nyáron is. Valamint sötét, mert mióta a teraszt befedtük amúgy is sötétebb van. Mindezek miatt, meg más számos egyéb ok miatt eldöntöttük, ha sikerül eladni az üvegasztalt a székekkel, lesz másik. A fenti fotót elküldtem Éva barátnőmnek tegye fel ahová Ő szokta az eladni valókat, valamint a fiamnak Ő meg a "vaterát" részesíti előnyben. Gondoltam ilyenkor úgysem ezt fogják megvenni. majd egyszer talán elviszik.
És láss csodát! A fiam másfél hete felrakta, és már az elmúlt vasárnap jelentkezett a vevő, aki tegnap el is vitte! Remélem Ő élvezni fogja!
Bevallom én már egy ideje szemezgettem egy-két asztallal, székkel, de nem sok reményem volt! Ez tegnap megváltozott, így az egész napom bútorboltok nézegetésével telt. Találtam sok mindent ami illik a tálaló szekrényhez, de minden olyan monstrum nagy ebédlőbe való. Mindegy ma elindultunk, és egy-két kitérő után végül az Ikeában kötöttünk ki. Kicsit féltem hogy a férjuram mit szól ahhoz ami nekem ott tetszik. De miután közölte, hogy bízik az ízlésemben, és különben is a lényeg hogy legyen(!) asztal és szék amiről nyugodtan megeheti az ebédet, vacsorát én már tudtam mit veszünk meg.
Először a leárazott részhez mentünk, megnézni mi van ott. És nem hiszitek el 6 db fehér szék árválkodott ott, szinte semmi hibával 2/3 áron! Tudtam hogy ez engem várt!

Ahogy az eladás egy hét alatt sikerült, mert itt volt az ideje, most a székek vártak rám. (Az igazsághoz tartozik, hogy hat széket most az eredeti árán nem biztos hogy megvettem volna) Irány fel az asztalokhoz, a kecses kedvenc asztalom ott volt, megnéztük és már el is dőlt a dolog.

Az asztal lapra szerelt, bíztunk benne  hogy a lehajtott hátsó ülésre befér valahogy. Igen mert a haza szállítás kb. 15000 ft lett volna, és ez nekem kicsit sok. Igen de mi legyen az összeszerelt székekkel. Férjem-uram azt mondta valahogy elvisszük, persze kétszer kell fordulni.(még mindig olcsóbban megússzuk a benzinnel)
Így is tettünk hazavittük az asztalt, és ebéd után visszamentünk.A székek türelmesen megvártak, én "óvatos duhaj" módjára csak négyet vettem meg először és azt betettük az autóba. Nézegettük mi legyen, mondom én egyet az ölembe az első ülésen elviszek, de mi legyen a hatodikkal? Abba maradtunk vegyem meg még mindkettőt majd valahogy megoldjuk. Így is lett, de azt le kellett volna filmezni amit mi műveltünk az öt székkel, mire a Fiat panda hátuljába "beszuszakoltuk" Őket. Aztán az sem volt egyszerű, hogy én az ölembe vegyek egyet, eléggé útban voltak a lábai, az ülése pedig a hasamba nyomódva.Végül azért sikerült, hátsó ajtó csak lehajtva, és így "lábujjhegyen" haza fuvaroztuk! Mit mondjak jó kaland volt, Papa összeszerelte, és nagyon jól mutat, és jó üldögélni a széken nem hideg, nem magas az asztal és egyáltalán nagyon tetszik!

 A két pótszék csak akkor kerül be ha sokan leszünk, mert így tágasabb az étkező. és világosabb is.
Köszönöm hogy itt jártál, és velem örülsz, további szép hetet!

Karácsonyi készülődés folytatódik

Már a konyha is lassan rendben lesz, szekrény lemosva(Papa jóvoltából). Így a sarokrészt feldíszítettem. Vettem két Jácint virágot is mert azt is szoktak Karácsonyra kihajtatni.


Az egyik az ablakba került, a másik az új polcra.

Kicsit izgalmassá vált az életünk karácsony előtt. mert meghirdettem az üvegasztalomat a hat székkel, hogy eladom. Sok helyet foglal, és egy kinyitható asztal sokkal praktikusabb. Állítólag megvették, ma mondta a fiam! Persze bele kell nyúlni a pénztárcába, az új megvételéhez, de kibírjuk valahogy. Régen bele voltam szeretve az üvegasztalba, de már kiszerettem belőle, változik az ember. Úgyhogy ha karácsonykor asztalhoz szeretnénk ülni akkor valamit még venni is kell, ha ezt elviszik.
Kérek egy adag drukkot, a lebonyolításhoz!

Okvetlenül szeretném megjegyezni, hogy a díszítést nem teljesen magamtól találom ki. Nagyon sokat járok Norvég, Svéd és egyéb blogokon. Az oldalsávomban található néhány. Ezeket formálom a magam lehetőségeihez, és hogy mihez jutok hozzá. Ma például az utolsó gyertya szurkálós alátétet találtam a Tescoban az almákhoz! Olyan sokszor járok így. Végül ami ötlet megtetszik, valahogy mindig megvalósítom!
Az pedig hogy a fénykép van központban, gondolom érthető.

Tanulunk sakkozni...

Igen, bizony. Szombaton kis vásárlás után, mintegy felmentő seregként mentünk Andrisért. Mami egyedül volt délelőtt a két gyerkőccel, és még a TV szerelők is boldogították.Mindez nem lett volna gond, ha Lizikémnek a két nagy foga nem egyszerre jönne, és egyfolytában sír, vagy nyűglődik. Egyszóval elhoztuk Andrist és nálunk volt estig. Most a sakkozás lett a téma, alaplépéseket én tudom, de nem vagyok nagy játékos. Papa tud sakkozni, így hát Ő volt aki Andriskával gyakorolt. Tökéletesen végig mondta  ki hogy és hová léphet, és hiba nélkül felállította a bábukat is. Ó és persze közölte, hogy ő a fehér színnel játszik, persze tudjuk, az kezd! Igen azt hiszem jó lesz gyakorolni, mert jövő hétre már előbbre fog tartani mint amit mi tudunk!
Lehet hogy a következő ajándék ez lesz???

A másik amin sokat mosolygunk, mindig mindent ami megmarad evés után, vagy édesség azt haza kell vinni. Mindenre rámutat és közli ezt hazavihetem? A dédinél látott egy üveg lekvárt, közölte vegyed ki a felét, a többit hazaviszem! Nagyon jópofa, nem elveszett gyerek! (Ja a lekvárról tudni kell, hogy amit befőztem mindig elosztom, mindkét gyerek kap, így náluk is van a szekrény tetején néhány üveg "nagyi"lekvár)
Most Dédi vacsoráját "vámolta" meg, hazamenetel előtt.
Egyébként, olyan szépen viselkedett,(számítógépes játékot szó nélkül hagyta abba) olyan nagy fiú már, hogy azt hiszem egyre többet lesz itt, mert nagyon jókat szórakozunk, és ki kell használni amíg Ő is szeret velünk lenni. Olyan gyorsan megy az idő!

Apró örömök, avagy "átlagos" napjaink

Futnak a napok és készülgetünk a Karácsonyra. Én ilyenkor is "fellélegeztetem" a lakást,(sok mindent kirakok, kidobok, elajándékozok) aztán körberakom a kis díszekkel. Mindig van új, de előkerülnek a kedves régiek is. Ma a nappali függönyét szedtem volna le, amikor látom a kapunál a lányomat, Lizivel. Nem volt telefon, egyeztetett program. Öröm annál inkább! Annak ellenére hogy egy városban lakom mindkét gyerekemmel nem találkozunk mindennap. Az unokákkal és így Tinivel gyakrabban, de Gábor fiammal sokkal ritkábban. (férjem még nagyobb bánatára)
Szóval a lányom nekem is készített az új kreációiból, és nem Karácsonyra kaptam, hanem ma elhozta. Igazán szuper, és úgy döntöttem, hogy én is felvehetem, ez nem korfüggő, inkább stílus kérdése.
 Mutatom:

A nyakbavaló teljesen jó méretű, szuper! Köszönöm szépen!

Közben persze Lizi teljesen egyedül gyalogol, és Papával örömködtek egyet. Olyan szívet melengető amikor Tina mondja, hogy már amikor megáll az autóval Liza mondja, "Nyanyi", Papa. És persze szalad egyikünktől a másikig, és ölelget. Mesél, persze nem értjük, de már egy-egy szót lehet azonosítani. És amikor Dédit meglátja szinte repülne! Olyan érdekes hogy mennyire megérti egymást az idős dédimama és a pici kislány.
Egy külön világ az övéké, és bármilyen nehéz már egy 85 éves élete, szerintem ez a szeretet egy pici lélek részéről mindent megér. Nagy ajándék, hogy ezt megérhette az Anyukám.
Igen mindkét gyermek ha itt van mindig eltölt egy kis időt a Dédinél, és külön szertartásaik vannak már. Hol a csoki, a keksz,a lekvár amit Andris nagyon szeret, stb.
Eldöntöttem, hogy mostantól mindent leírok, mert ki tudja mire fognak emlékezni, és máshonnan nem sokat tudhatnak majd arról mi történt ha velünk voltak.
Ma Lizikém még kicsit hőemelkedéses volt,(két nagy foga egyszerre jön most) így nyűgösebb is.Azért elcsaltak Mamival egy kis turkálásra Gödre, majd Fótra. Jaj nagyon szép karácsonyi kis ruhát, kardigánt, és flitteres cipellőt találtunk a kisasszonynak! (Azért Andriskának is nézek majd valamit, itt nem volt) Fóton meg mi vásároltunk Tinivel magunknak, naggggyon jó pulcsit, és egy "tapadós gatyót" találtam. Olyan olcsó volt és szinte új!

Lizi még nem szeret "shoppingolni" többször sírva fakadt, de kicsit nyűgös is volt a foga miatt, meg unja magát. Ilyenkor mellé guggolok és rögtön simogat és elhallgat.Nagyon aranyos!
Utolsó állomásunk a Fóti cukrászda volt, a Bundiner ahol mindketten jól feltankoltunk és ma "édes délutánt" tartottunk.
A takarításból csak ablakpucolás és függönyfelrakás jutott mára, de jó csere volt!
Holnap Andriska lesz nálunk, jól szórakozunk remélem!

Ho ho ho ho megjött a télapó!

Mármint Andriskának, és persze Lizinek is,de Ő még nem nagyon érti mi is történik. A sok csoki tetszik és tömi is magába ha teheti.
Tegnap Andrisért mentünk az oviba, és perze örömmel mesélte hogy látták a kertben a télapót,és mindenki csizmájába tett egy csomagot.Olyan lelkendezve mesélte, nagyon aranyos volt. Persze otthon már reggel  "járt a Télapó", de azt már el is felejtette, hiszen közben meséltem hogy nálunk még nem járt, pedig már délután van. Mondtam hogy kitettem az ablakba kis cipőjét amiben nálunk szokott lenni. Nagy izgalom volt míg hazaértünk, és "csodák-csodája" ott volt az ajándék a cipőben és mellette.
Persze a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a Dédinél a szekrénybe volt a csoki mikulás, vajon hogy került oda? Dédi bizonygatta hogy ő bizony aludt, mint minden délután, így nem hallott semmit. A magyarázat Andris részéről, hogy a kulcslyukon is tud közlekedni a Télapó, olyan ügyes!
Nagyon édes hogy még elhiszi, szerintem már jövőre nem tudjuk "becsapni".

Lizikémnek elvittük a csomagját este, de arról nincs fotó. Ő még nem érti miről van szó, és nem is volt túl jó kedvű, mára szegénykém belázasodott.Remélem csak egy kis fogzási "nyavalya".

Szabadon és bezárva

A kertünkben sok fenyőfa, bukszus és hatalmas orgonabokor van. Nagyon sok kismadár jár hozzánk, főleg rigók, cinkék és néhány szarka is előfordul. Novembertől kapnak egy kis ennivalót, magokat. Eddig műanyagpalackból készült etetőből ehettek. De a férjem unokaöccse felajánlotta, hogy készít nekem szép madáretetőt! Nagyon megörültem és múlt héten elhoztuk, diópáccal befestette a férjem, és feltettük a másik helyére. Büfé helyett most egy éttermet kaptak!

Nem zavarta őket a változás, örömmel járnak tovább az ingyen kosztra. Nagyon szeretem nézni, ahogy csipegetnek, a rigók már olyan szelídek, ha kinn vagyunk sem repülnek el.
A másik címben jelzett téma az én hóbortom. Valamelyik kedvenc blogomon láttam gyönyörű kalitkákat, amibe persze nem madárka, hanem virág volt. Azóta áhítoztam utána, de sehol nem láttam megfelelőt.Talán egyszer valamelyik Boszorkányboltban, de olyan méregdrágán, hogy elvette a kedvem. Verőcén van egy szuper lakberendezési üzlet, ahol régiségektől kezdve minden van. Két hete bementünk a barátnőmmel és mit látok csodás kalitkát ! Ott lógott az üzlet közepén, és még az ára is "emberi" volt. Mivel nem úgy készültem a barátnőm intézkedett félretették, és szövetkezve az urammal tegnap "meghozta a Télapó", azaz érte mentünk Vácra mert a barátném megvette időközben.
Persze az volt a feltétele, hogy nem tehetek bele élő madarat! (nem is akartam) Ezért kaptam egy kerámia "hosszúcsőrűt" aki most a kalitka közepén üldögél. Egyébként egy Gödi keramikus művész készíti, Vertel Andreának hívják, csodás dolgai vannak.

Íme a kalitkám:

Advent......

Olvasgatás közben találtam. Igen néha végig kell ezt gondolni, most itt az alkalom.

Advent Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk. A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért. Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól, hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng. Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű, újra születtek a fák, és minden, ami élet. Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért, akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát. Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején sem szabad megfeledkeznünk róluk. A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké, akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra. A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet, mert nem adatott meg nékik sem a szabadság, sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés, sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg. Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért. Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya, legyen az irántuk érzett tisztelet, együttérzés, segítő szándék bizonyítéka. Legyünk irántuk legalább most, ez egyszer jóságosak, hiszen az emberi méltóság minden embert megillet. Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért, a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért, akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk, vallásuk miatt üldöztek és üldöznek. A harmadik gyertyaláng legyen a hősöké. Gyújtsuk az igazakért, azokért, akik mindig szenvedtek és szenvedni fognak, mert volt, van és lesz bennük annyi erő, hogy szembeszálljanak zsarnokokkal, kufárokkal, emberárulókkal. Ők tudták, tudják s tudni fogják, hogy az emberiség megmaradásának záloga a béke. Azokért, akik ártatlanul elestek, azokért, akik meghaltak harcvonalakban, égen és földön, tengeren és tenger alatt. A pionírokért, akik hegycsúcsokat, őserdőket, sivatagokat jártak és járnak be az ember boldogulása érdekében. Azokért, akik a Makro- és a Mikrokozmosz titkait kutatva szolgálták, szolgálják, s szolgálni fogják az emberi élet értelmét. Azokért, akiket máglyára vittek, mert igazat szóltak a világ emberléptékben megismerhető titkairól. A hősökért, akik a holdra érkezve és szállva rácsodálkoztak a Föld nevű kék bolygóra, s hűséggel visszatértek hozzá. Akik életüket kockáztatva kutatták a csodát, amit mi emberek nemes egyszerűséggel így hívunk: Élet. A harmadik gyertyaláng értük lobogjon. A hősökért. Az orvosért, aki kezét, hűségét adta, amikor reánk tört a fájdalom, a keserűség, és úgy hittük, hogy vége, nincs tovább. Aki újra életet adott az életnek, s az elmúlás tragédiáját értve és megértve megkönnyezte a megváltoztathatatlant. Ő értük gyújtsuk a harmadik gyertyát. A lelkészért, aki elesettségünkben is velünk volt, hitet adott, vigaszt és szeretetet, ha nagyon fájt már az emberi élet. A bátrakért, akik barikádokon estek el az ember boldogulása érdekében folytatott küzdelem során. A negyedik gyertyát egymásért gyújtsuk. Érted és értem. Igazán megérdemeljük azt, hogy főt hajtsunk egymás előtt, hiszen a jézusi szeretet erre figyelmeztet mindannyiunkat. Arra, hogy legyen szent minden ember számára a mindenség ajándéka: az emberélet. Lobbanjon egymásért, s lobogjon a negyedik gyertya az Istengyermek-próféta megszületésének pillanatáig. Érted, ki több voltál egy szerelemnél, aki hűséggel vigyáztál, aki ha kellett, hát könnyet ejtettél értem. Érted, aki miattam, s nem ellenem haragszol. Érted, aki felneveltél, óvtál és szeretettel adtad kezembe az emberi életet. Érted, aki a barátom vagy és felsegítesz a porból, mielőtt porrá válnék. Érted, aki megtisztelsz bólintásoddal s figyelmeddel, ha illendően szólok hozzád a körülöttünk zajló történésekről. Érted, akivel együtt játszottam a szerepet életem színpadán. (Ismeretlen szerzőtől)

Kész a polcom...!!!!!

Miután én lefestettem az Kikában beszerzett polcot, férjuram szépen fel szerelte a helyére, és végre feltehettem a karácsonyi előzetes díszeket. Ezt már nem bolygatom karácsonyig mert így tetszik. Az étkező többi része is átalakul majd, akkor arról is lesz fotó. Most csak a polcot és az ablakpárkányt mutatom.

 A kis karácsonyi kaktusz egy szem virággal örvendeztet meg.Remélem lesz még több is rajta.

Igen a polc vásárlást összekevertem, köszi Éva!

2011 Andriska szülinapja

Egy hete szombaton ünnepeltük Andriskám szülinapját. Nagy készülődés volt, mert Ő Ladányban az őszi nyaralását töltötte és együtt jött a nagyszülőkkel, és nagynénivel vonattal. Addig mi az itthoni nagyszülők, szülők, és Gáborkámék Tündivel már nagyon vártuk. Megvolt a megérkezés , és a nagy izgalom mellett sorba megkapta az ajándékokat.Került minden Lego csónak, Lego társasjáték, mesefüzet, apróságok. Nagyitól képeslap, (amit persze nem fotóztam le)Végül a csúcspont Mamiéktól a fogaskerekes összerakós , építős "gépezet". Ez volt a nagy álom, és a keresésbe besegítve én is kicsit részese voltam, hogy sikerült időben megszerezni!
Persze megint keresős módon térképpel kellett megtalálni a csomagot, ami beletellett egy kis időbe. A végén már a hamar megtalált apróságokat el is felejtette, és azt kérdezte Mamitól: "Csak ez van?" Mami bólint, "Hát persze!Nem elég?" "Hát nem nagyon, kevés a fogaskerék!!!!!!"
Úgyhogy megint megállapítottuk, a jövő nagy tervezője, lehet még belőle!
Jót eszegettünk, beszélgettünk, és a torta felvágásra Lizi is csatlakozott hozzánk, addig tudniillik aludt a kis drága. A torta is fogaskerék forma volt, mi is lett volna más? Nagyon jól nézatt ki, és finom is volt nagyon!
Egy kollázs a főszereplővel középen, és körben a család. A család "műszaki" ága élvezettel épített együtt az ünnepelttel.

Karácsonyi előzetes.....

Volt már mindenféle színű a karácsonyi lakás díszítés. Az elmúlt évben végül a fehérnél kötöttem ki (nyers, vajszinű fehér, üveg) Ezt erősítem tovább, de most egy kis pirossal kiegészítve. Ikeában vettem egy nyers polcot, amit befestettem a múlt héten. Most arra vár, hogy felszerelje családom legközelebbi férfi tagja. Remélem nem kell heteket várnom rá, mert az apró díszítések már készülnek, illetve megvettem őket. Ma például a Tesconk mellett van egy eurós bolt.Kincseket leltem fillérekért, és nagyon boldog vagyok. Van amit átfestek persze, de ez nem ügy. Máshol ilyesmi ezrekbe kerül, itt pár száz forintból megúsztam.
Mutatom amit ma szereztem. aztán majd ha fenn lesz a polc!!!

Gyorsan telnek a napok

Igen megint eltelt egy hónap és nem írtam szinte semmit. Pedig nem unatkozunk, de az írásra a késztetés, inspiráció ugyanúgy szükséges, mint a kreatív tevékenységekhez. Van téma bőven, hiszen ahol két unoka is van mindig akad újabb produkció, kaland.
Sajnos rossz is volt, mert októberben Andriska elkapott valami csúnya vírust és egyik reggelre nagyon rosszul lett. Előtte két héttel volt a köldöksérv műtét, úgyhogy megijedtünk és rohantunk Papával, hogy segítsünk az orvoshoz jutásban és Lizi felügyeletében. Végül szerencsére megállt a hányás és nem kellett a kórházba kikötnünk. (Én már arra tippeltem, sajna volt benne részem a gyerekeknél) Aztán minden jóra fordult és Andriska leutazott Ladányba két hétre a másik nagyszülőkhöz.
Közben Anyukámmal is járkáltunk a rheumatológiára, semmi eredménye, sajnos! Már csak erős fájdalomcsillapítót adnak neki, de azt meg nem nagyon bírja. Kísérletezünk, de csekély eredménnyel.
Közben szülők szökésben!!!! Ezt írta a lányom a családi blog címének, tudniillik míg Andriska Ladányba múlatta az időt, az anyuci-apuci páros kitalálta hogy hosszú hétvégét tartanak, egy kis wellnessel. Ez azt jelentette, hogy először aludt nálunk Liza! Persze féltem picit, mert eddig ha itt is volt nem az ágyban, hanem a kocsiban aludt el. Végül nem a kiságyban altattam, hanem a nagy kanapét kinyitottam és ott aludtunk együtt.
Csodálatos kis bújós lányka, igazi cicás nyünyögéssel, és igazi lányos -  utcát felverő - sikítással ha valami nem tetszik. Nem unatkoztunk egy teljes és két fél napig, de jól vettük az akadályt.

      
   "Kárókatona"  123-szor!!!!

Lizi a felfedező. A számítógéppel "remélem" Őt is sikerül elrontani, mert Andrist sikerült. Legalább is ez terjedt el a családban, mi pedig nem tiltakozunk. Nem az a lényeg mit csinál, hanem a minőség. A Tv-vel szintén ez a helyzet. Figyelünk a minőség és mennyiség arányára semmi baj nem lehet. Igen, csak ez kicsit nehéz!!!
Azért barátnőztem is Évával Ikeáztam, Katiékkal ebédeltünk egyik nap egy jót, Nellivel a Marosi képzőművész tanfolyamon jártam.

Tegnap pedig Andriskám 5- ik szülinapját tartottuk, de ha megkaptam a képeket, egy új bejegyzésben mesélek róla!