A négy napig tartó csipke kongresszusra lehetett négy napos bérletet venni, és lehetett egy napos jegyet.Mi egy napra vettünk, hiszen a programunkban azért egyéb látnivalók is szerepeltek, valamint az ára is igen "húzós" volt a 4 napos bérletnek.Előző nap megvettük a jegyeket, így nyitásra már ott toporogtunk a bejáratnál. A nagy csipke tudorok azért választották az első napot, mert a földszinten vásárlási lehetőségek voltak.Itt mindent lehetett kapni, ami a csipke készítőknek olyan, mint mondjuk nekem a festék, ecset vagy a scrapbook papír és hozzávalói. Alább mutatom a kongresszus emblémáját, és a bejáratot díszítő Eiffel tornyot csipkéből.
A bejáratnál ilyen nyüzsgés volt kezdettől fogva. A Stilizált napernyők is csipkéből voltak nagyon
szép látvány volt.A vásár részen én nem fotóztam, mivel semmi nem volt ami számomra nagyon érdekes lett volna. Fenn ahol már országonként volt egy-egy stand, készítettem néhány fotót. A magyar standot mutatom először..
Itt ha jól megnézitek Magyarország folyóit ábrázolták Hidakkal. Ez volt a kongresszus témája 2012-ben. A kiírt pályázat is erről szólt, ez volt a feladat. Erre külön kellett alkotást előre beküldeni, és azt egy zsűri bírálta. A Százhalombattaiak gyönyörű képet készítettek, és az emberek közti hidakról szólt az alkotás. Sajnos hiába írták le az Öreg hídépítő történetét amely inspirálta az alkotást. Helyezést nem értEK el, de szerintem a kiállított művek egyik legkülönlegesebb alkotása volt.
Íme:
A standunkon két útitárs bemutatót is tartott, nagyon sikeresek voltak!
Az én kedvencem egy ruha volt, aminek felülről lefelé haladó csipke alkotások alkották a díszítését.A fehértől indult, feketével bezárólag, a szivárvány minden színe szerepelt rajta, és két egyforma csipkét nem lehetett találni. Ha jól emlékszem a Csehek standján volt felállítva.
Én közben egy utitárs házaspárral elszöktem ebédelni. (Karszalagunk volt, egész napra szólt, és ki-be mehettünk amikor akartunk.) Így kicsit a városból is nyugodtabban láttam egy kicsit. De el kell mondanom, hogy az egész rendezvény nagyon szép, és számomra tanulságos is volt. Mire gondolok?
Tőlem sokkal idősebbek( és nem mindig egészséges hölgyek, tolószékben, bottal, járókerettel) hatalmas mosolyokkal, csinosan, fiatalosan, sugárzó érdeklődéssel nézegették az alkotásokat. Beszélgettek, kérdeztek, álltak sorba türelmesen egy-egy árusítópultnál. Fantasztikus volt látni, hogy a kreatív élet- legyen az bármilyen tevékenység- mennyire teljessé, boldoggá teszi az életet.
Igazolta ezt az is, hogy a csoportunkban lévő asszonyok (egy kis lábdagadástól eltekintve) ugyanilyen felszabadultan, boldogan újságolták mit láttak, és mutogatták szerzeményeiket. Mindenki jókedvű volt, és örömmel zárhattuk a napot. Sikerült mindent megnézni ami fontos volt, és a vásárlás is sikerült mindenkinek. Számomra idegen "kütyüket" mutogattak, és végre megtanultam, hogy a "bot"amire fonalat tekernek az a verőke, és ha van rajta egy fából ráhúzható valami, az nem dugó, hanem az a szoknyás verőke! Egyszóval elkezdtem az ismerkedést a csipke készítéssel, de félek hogy itt meg is állok. És végül egy csipke hegedű, ajánlom barátnőm férjének szeretettel. Én csak festeni tudtam, van aki ilyet tud!
Következő nap Mont Saint Michel a program, alig várom!
%folyt.%
